Pillanat

Csak 10 másodperc az éltem, mit eddig átkozottként éltem.
Már hiába is mondanám, mennyire féltem,
mikor halkan sírdogálva a párkányról leléptem.
Ha a miértet kérdeznéd, köröttem keressed!
Törött üvegek szobámban szanaszét hevernek.
Széttépet képek asztalomon szerelmet éltettek.
Kezed kezemben, így mentünk a parton kettesben,
békésen, minden éjem melletted virrasztott.
Most ezek már csak tovatűnt emlékek,
a huszadik emeletről leugorva csupán pillanatképek.
Véráztatta tegnapok, könnyekbe fullt holnapok,
csak peregnek, peregnek előttem azok a hónapok.
Elsuhannak mellettem a gyermekévek,
s követik őket a kifakult reménységek.
Nem kiáltok. Nincs miért. Ennyi volt.
Élő számból most már úgy is minden holt.
Nyújtottad kezed, de én elfordultam tőled,
arcom a betonba csapódik, testem beleépült a hideg kőbe.

2007.07.07.

Miért is íródott ez a vers? Sokszor voltam elkeseredett, kétségbeesett, maga alá gyűrt a magány, vagy éppen a csalódás. Ilyenkor nagyon nehéz volt minden pillanat, nehéz volt pozitívan látni a jövőt. Eluralkodott rajtam az én semmit sem érek érzés, a minek éljek, a senkinek sem hiányoznék, és a többi. 

De az utolsó pillanatban leültem írni, és kiírtam magamból a bánatot, az érzést, ami sodort magával egy tévútra, aminek a végén csak én veszítenék. A vers végére megértettem, hogy az életem egy ajándék, amit nem szabad eldobni, nem most, nem így. Még annyi minden áll előttem, amit nem tapasztaltam, nem éreztem, nem láttam. Ha most nincs is aki szeressen, valahol biztos rám is vár valaki, aki tisztelni és becsülni fog. 

És igen, 3 hónappal és 3 nappal később beköszöntött az életembe a szerelem, ami azóta is tart és ennek gyümölcseként 2011 nyarán megszületett a kislányunk is.

Szóval, ha Te most, vagy bárki a környezetedben hasonló helyzetben vagy/van, ne feledd, hogy nem ismered a jövődet, nem látsz bele. Ami ma elérhetetlennek, kilátástalannak tűnik, holnapra közelebb kerülsz hozzá, holnapután pedig eléred.

Ne dobd el a lehetőséget magadtól egy gyenge pillanatodban, mégha régóta is szenvedsz, mert ezzel semmit sem nyersz, csak veszítesz!!!

Ha krízishelyzetben vagy, vedd fel a kapcsolatot szakemberrel, fordulj a barátaidhoz, bárkihez, aki közel áll hozzád. Ne magad akard feldolgozni a dolgokat, ha van rá lehetőséged. Ha pedig erre nincs mód, akkor tedd, amit én! Írd ki magadból, akár fogalmazványként, akár versként, ahogy jól esik. Írd ki, és lépj túl rajta!

Tudom, hogy képes vagy rá!

Én hiszek Benned!